templom

Jézus kocsmában?

Egy vidéki presszóban kávézva akaratlanul hallottam, amint a szomszédos asztalnál két nő beszélget. Egy fiatalabb, huszonéves és egy középkorú. Nagyon lelkendezve osztották meg egymással a William Paul Young A viskó című könyvének olvasása kapcsán szerzett élményeiket. Teljesen nyilvánvaló volt, hogy Istenről, megváltásról, örök életről értekeztek. Nem volt bátorságom megszólítani őket, de jó érzéssel töltött el, hogy találkoztam emberekkel, akik Jézust szeretik.

Az egész világ aggódik a Hagia Sophia miatt – hírösszefoglaló

Ankara – Recep Tayyip Erdogan török elnök rendeletet adott ki 2020. július 10-én a Hagia Sophia egykori ortodox székesegyház mecsetté alakítására vonatkozóan, röviddel azt követően, hogy a török legfelsőbb közigazgatási bíróság a nemzetközi felszólítás ellenére semmisnek minősítette az épület múzeummá alakításáról szóló, 1934-es minisztertanácsi döntést. Azóta az egész világon tiltakozások kezdődtek az átalakítás miatt.

Mi lesz veled, Európa? – Krisztus egyháza a keresztény gyökereket megkérdőjelező európai társadalomban

A történelmi keresztény felekezetekhez tartozók száma nyugaton masszív fogyást mutat. Mi lesz Európából, ha az európaiságukra oly büszke emberek lassan már azt sem nem tudják, hogy ki az, aki a kereszten függ? A probléma nagyon is aktuális, és számos társadalompolitikai vetülete van.

Valóságos (pünkösdi) csoda – Épül a mártírok emléktemploma Budakeszin

Budakeszi – A budakeszi evangélikus templom építési munkálatai a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzetben sem álltak le, sőt most kaptak csak igazán új erőre. A 2017. november 29-i alapkőletétel után sokáig kevés látványos dolog történt, ám ez év elején meglendült a munka. Ami pedig most történik, az valóságos pünkösdi csoda. Egy olyan közösségben, ahol minden generáció jelen van, valósággá válik az, amiről Péter apostol az első pünkösdkor prédikált: „…ifjaitok látomásokat látnak, véneitek pedig álmokat álmodnak…” (ApCsel 2,17)

Nyitott szívek – nyitott kapuk: Evangélikus lelkészek a kapunyitásról – 2. rész

Evangélikus lelkészeket kérdeztünk arról, hogy a vasárnapi „templomnyitás” után milyen tapasztalatokat gyűjtöttek. Hogyan zajlott az első nyilvános alkalom, miben volt ez más, mint a többi istentisztelet, hogyan reagáltak a gyülekezeti tagok, és milyen volt őket újra látni? – Második rész.

Nyitott szívek – nyitott kapuk – Evangélikus lelkészek a kapunyitásról – 1. rész

Evangélikus lelkészeket kérdeztünk arról, hogy a vasárnapi „templomnyitás” után milyen tapasztalatokat gyűjtöttek. Hogyan zajlott az első nyilvános alkalom, miben volt ez más, mint a többi istentisztelet, hogyan reagáltak a gyülekezeti tagok, és milyen volt őket újra látni? – Első rész.

Szentetornyán adomány kézfertőtlenítőkkel készültek a nyitásra

Szentetornya – Bizonyára minden templom más és más módon készül fel a vasárnapi istentiszteletek megtartására. Szentetornyán megoldottak a távolságtartást, a fertőtlenítést, az énekeskönyv használatát pedig fénymásolattal pótolták. A fertőtlenítőszerek széles skálája állt rendelkezésre az első istentiszteleten, a gyülekezetben 1996 óta gondnoki szolgálatot végző Szverle István jóvoltából. KÉPRIPORT.

Nógrádi dombok között a középkor nyomában

Templomok, várak Alsópeténytől Zabarig. „A történeti Nógrád vármegyének a ma Magyarországhoz tartozó déli része hazánk műemlékekben egyik leggazdagabb vidéke” – olvassuk a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum közelmúltban megjelent reprezentatív kötetének bevezetőjében. A hit és a hatalom házai – Középkori templomok és várak Nógrád megyében című kiadványban ezek közül jó néhánynak feltárulnak a titkai.

Múltidéző: Meglepte a nyíregyháziakat az evangélikus templom harangjátéka

Nyíregyháza – Egy 1980-as történetet idézett fel a napokban a Szon.hu, ezt adjuk közre.

Szakrális és deszakralizált terek – Schneller István a modern kor templomairól

„A templom a gyülekezetre rezonáló membrán. Az azt létrehozó közösséggel él együtt” – olvasható Schneller István építésznek a Modern szakrális épületek című, tavaly megjelent könyvében. A teológusi végzettséget is szerzett nyugalmazott egyetemi tanár e kötetében arra keresi a kultúr- és teológiatörténeti válaszokat, hogy milyen hatások állnak a modern templomépítészet mögött. Meglátása szerint a mai szakrális épületek szigetek tudnak lenni a profán világi épületek tengerében, ugyanakkor ezek a szigetek a gyülekezetek aktivitása által oázissá is válhatnak.

Oldalak

Feliratkozás RSS - templom csatornájára